LAKÁSSZÖVETKEZETEK SOMOGY MEGYEI SZÖVETSÉGE

A LAKÁSSZÖVETKEZETEK SOMOGY MEGYEI SZÖVETSÉGE

ALAP SZABÁL YA

A Lakásszövetkezetek Somogy Megyei Szövetsége a lakásépítő-, lakásfenntartó-, a garázs­,

üdülő, műhely és üzletépítő és fenntartó szövetkezetek, bérlő szövetkezetek és mindezek

jogi személyként működő társulásai és azok leányvállalatai által közösen és önkéntesen

létrehozott területi társadalmi, érdekképviseleti szerve.

A megyei szövetség önálló jogi személy.

A megyei szövetség munkáját a lakásszövetkezetek a küldöttjeik útján keresztül irányítják.

1.

NÉV, SZÉKHEL Y, MŰKÖDÉSI TERÜLETE ÉS FELÜGYELETE

• 1.Név: Lakásszövetkezetek Somogy Megyei Szövetsége

      Rövidített név:            LAKSZÖV

• 2.Székhely: 7400 Kaposvár, Fő u.7.
• 3.Működési terület: Somogy Megye
• 4. Törvényességi felügyel et : az illetékes ügyészség a rá vonatkozó szabályok
• szerint lát­ja el.

II.

A MEGYEI SZÖVETSÉG CÉLJA ÉS FELADATAI

• 1. A megyei szövetség célja, hogy ellássa a lakásszövetkezetek társadalmi és gazdasági érdekképviseletét, részt vegyen a nemzetközi lakás szövetkezeti kapcsolatok ápolásában, szervezze és elősegítse a lakásszövetkezetek demokratikus önkormányzaton alapuló törvényes működését.

A megyei szövetséghez való csatlakozás önkéntes.

• 2. A megyei szövetség alapvető feladatai:

ellássa a lakásszövetkezetek érdekképviseletét,

tevékenységük elősegítése érdekében szolgáltatásokat nyújtson, így különösen műszaki ellenőrzés, pályázatok megírásában való közreműködés, építés szervezés,

segítse a működésükkel összefüggő társadalmi- gazdasági feladatok elvégzését,

nemzetközi lakásszövetkezeti kapcsolatok kialakítása,

a lakásszövetkezetek munkája hatékonyságának előmozdítása érdekében ajánlások kidolgozása.

• 3.A megyei szövetség feladatai:
• - működési területén képviseli a szövetkezetek társadalmi-gazdasági érdekeit, figyelemmel kíséri a szövetkezetek törvényes működését, elősegíti gazdálkodásuk eredményességének fokozását,
• - figyelemmel kíséri a jogszabályi - gazdasági szabályok változását, erről rendszeres tájékoztatást nyújt a lakásszövetkezeteket részére,
• - képviseli a lakásszövetkezetek érdekeit, szükség esetén a felsőbb szervek felé szignalizáció útján jogszabály változási javaslatokat kezdeményez,
• - véleményt nyilvánít a lakásszövetkezetek egyesüléséről, szétválásáról, átalakulásáról, gazdasági társaságban való részvételéről, megszűnéséről,
• - szükség esetén ellátja a lakásszövetkezetek által létrehozott gazdasági társaságok érdekképviseletét,
• - véleményezi fontos szövetkezeti érdekből kezdeményezi a lakásszövetkezetek elnökeinek, ügyvezető igazgatóinak megválasztását, alkalmazását, felmentését, visszahívását, kitüntetését, javadalmazásuk megállapítását,
• - javaslatot tesz a kiemelkedő munkát végző személyek kitüntetésére,
• - a lakásépítések folyamatos elősegítése érdekében együttműködik a helyi önkormányzati szervekkel,
• - érdekképviseleti feladatokat lát el a lakásszövetkezetek és tagjai érdekében,
• - segítséget nyújt a lakásszövetkezetek felügyelő bizottságainak munkájához, működéséhez,
• - együttműködik a lakásszövetkezetek ellenőrzését ellátó felügyeleti szervekkel, összegzi az ellenőrzések tapasztalatait és tájékoztatja a lakásszövetkezeteket annak eredményéről,
• - segítséget nyújt a bérlőszövetkezetek megalakulásához, működéséhez.

m.

TAGSZÖVETKEZETEK

• 1. A megyei szövetségnek tagja lehet bármely lakás szövetkezet és ezek részvételével működő gazdasági társaság.

A megyei szövetségbe való belépéshez köz/küldött gyűlési, illetve gazdasági társaság esetében taggyűlési határozat szükséges.

A belépéshez mellékelni kell a megyei szövetséghez való csatlakozás tárgyában hozott határozatot. A tagsági viszony azzal a nappal kezdődik, amikor az arra illetékes testület a belépést elhatározta.

A tagszövetkezetekről az alapszabály mellékleteként nyilvántartást kell vezetni. A tagszövetkezet tagsági viszonya a következő esetekben szűnik meg:

kilépés,

a tagszövetkezet vagy a megyei szövetség megszűnése, kizárás.

A megyei szövetségből való kilépési szándékát a tagszövetkezet a köz/küldött gyűlésen hozott határozata alapján - legkésőbb a felmondás évének június 30.napjáig-

2

tartozik bejelenteni a megyei szövetség elnökségének. A tagsági viszony ez esetben az év december 31.napjával szűnik meg.

A tagsági viszony megszűnése esetén a tartozásokat és a követeléseket el kell számolni.

• 5. A megyei szövetség küldött! köz/gyűlése a tagszövetkezetet abban az esetben zárhatja ki, ha az a fenntartási hozzájárulás fizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, s tartozását a felszólítástói számított 3 (három) hónapon belül nem rendezi.

A kizárást kimondó határozat ellen - törvénysértés esetén - jogorvoslatnak van helye, azt a bíróság előtt bármely tag a tudomására jutásától számított 60 (hatvan) napon belül keresettel megtámadhatja.

IV.

A KÜLDÖTTEK

• 1. A küldötteket a lakásszövetkezetek a 5 (öt) évi időtartamra a küldött gyűlésen vagy közgyűlésen választják.

A lakásszövetkezetek 1-1, a gazdasági társaságok 1 küldöttet választanak. A küldöttgyűlésnek tagja az elnökség nem küldött tagja is.

A lakásszövetkezetek tagjai a megyei szövetség szerveibe választhatók.

• 2. A küldöttek tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek és szövetkezetük utasításainak megfelelően vesznek részt a küldött/közgyűlés munkájában.

A megyei szövetség munkájával kapcsolatban az elnökhöz, az elnökséghez és a megyei szövetség egyéb szerveihez kérdéseket intézhetnek és a megkérdezett a hozzá intézett kérdéstől számított 30 napon belül írásban válaszolni köteles.

• 3. A küldött minden megyei szövetségi tisztségre megválasztható.
• 4. A küldött megbízatása megszűnik:
• 5. lemondás,

felmentés,

visszahívás,

elhalálozás,

a lakásszövetkezet tagsági viszonyának megszűnése esetén.

• 5. A küldött személyében, valamint a küldött személyi viszonyában bekövetkezett vál­tozásról amely akár a küldötti, akár a tisztségviselői minőségét érinti, a lakásszövetkezetek 30 napon belül kötelesek a megyei szövetséget írásban értesíteni.

V.

TISZTSÉGVISELŐK

• 1. A megyei szövetség tisztségviselői: az elnök, az elnökség tagjai, a felügyelő bizottság feladatait ellátó tag.

3

VI.

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

Nem lehetnek a megyei szövetség tisztségviselői a közeli hozzátartozók (Ptk. 685§ b. pont). Ilyen kapcsolat esetén, továbbá a tisztségviselők és az ügyintéző szervezet vezetői és közvetlen felettesük között összeférhetetlenség áll fenn.

Összeférhetetlenség esetén a felügyelő bizottság javaslatára a küldöttközgyűlés tesz intézkedést a tisztségviselő felmentésére vagy az összeférhetetlenség megszüntetésére.

A felügyelő bizottság összeférhetetlenség kiküszöbölésére tett javaslatáról az elnökséget, az érintett személyt, annak szolgálati felettesét írásban köteles értesíteni.

VII.

FELELÖSSÉGREVONÁS

A küldött, a megyei szövetség bármely tisztségviselője feladatai ellátása körében a tőle elvárható gondossággal köteles eljárni. Amennyiben kötelezettségeit vétkesen megszegi, úgy a küldöttközgyűlés vele szemben a következő intézkedéseket foganatosíthatja:

• a. a küldött kötelesség szegéséről a lakásszövetkezetet értesítése mellett kezdeményezi felelősségre vonását, vagy egyéb intézkedés megtételét, illetve kezdeményezheti a küldött visszahívását.
• b. A küldöttközgyűlés a küldöttet vagy a vezető tisztségviselőt közvetlenül felelősségre vonhatja. Fegyelmi vétség esetén a nevezettek visszahívhatók.
• c. A felelősség megállapítására, a tényállás feltárására és tisztázására valamint javaslattételre bizottságot hozhat létre.

VIII.

AMEGYEI SZÖVETSÉG SZERVEI

• 1. A küldöttközgyűlés
• 2. Az elnökség
• 3. A felügyelő bizottság
• 4. Egyéb bizottságok
• 5. Az ügyintéző szervezet.

IX.

A KÜLDÖTTKÖZGYÜLÉS

A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

       -   az alapszabály megállapítása és módosítása,

 -   a lakásszövetkezetek be-és kilépésén tudomásul vétele, kizárása,

- a megyei szövetség elnökének, titkárának, az elnökség tagjainak, a felügyelőbizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása, felmentése, felelősségre vonása,

• 4

A megyei szövetség megszüntetéséről, egyesüléséről, szétválásáról valamint a tisztségviselők választásáról a küldöttközgyűlés titkos szavazással dönt.

• - az egyéb bizottságok elnökeinek és tagjainak megválasztása, felmentése, visszahívása és felelősségre vonása,
• - a küldöttközgyűlés által választott küldöttek felmentése, visszahívása és felelősségük megállapítása, javaslattétel a lakásszövetkezetek által megválasztott küldöttek felmentése-, visszahívása-és felelősségre vonása tárgyában
• - a megyei szövetség testületi szerveinek beszámoltatása,
• - a megyei szövetség ügyintéző szerveinek létrehozása,

- a megyei szövetség megszüntetésének, más szövetséggel való egyesülésének elhatározása,

- a megyei szövetségnél létesített közös alapok kezelésére és felhasználására vonatkozó szabályzat megállapítása,

- a megyei szövetség költségvetésének megállapítása, az éves mérlegbeszámoló jóváhagyása,

- a tisztségviselők jutalmazásának megállapítása,

-  döntés a megyei szövetség fenntartását szolgáló hozzájárulások mértékéről és fizetésének időpontjáról,

- az Országos szövetségbe történő be-és kilépés elhatározása,

- minden olyan ügy, amelyet jogszabály vagy saját határozata a küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

A küldöttközgyűlés határozatképes, ha azon a küldöttek legalább fele (50%) jelen van. A küldöttek csak személyesen szavazhatnak Szavazategyenlőség esetén a küldöttközgyűlés elnökének szavazata dönt.

A jelenlevő tagok 2/3-os szavazat szükséges:           

• - az alapszabály megállapításához és módosításához,
• - a megyei szövetség megszüntetéséhez,
• - más szövetséggel való egyesüléshez, továbbá szétváláshoz, az Országos Szövetségbe való be-és kilépéshez.

A küldöttközgyűlés szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles ülést tartani.

A küldöttközgyűlést 30 napon belül össze kell hívni az ok-és a cél megjelölésével, ha a tagszövetkezetek 10%-a,

küldöttek 30%-a

FB vagy a bíróság, illetve a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség azt írásban indítványozza,

Az elnökség vagy a FB tagjainak száma a testület határozatképessége alá csökken

A küldöttközgyűlés összehívásáról az elnökség gondoskodik. Határozatképtelenség esetén a küldöttközgyűlést 30 napon belül ugyanazon napirenddel ismételten össze kell hívni.

A küldöttközgyűlés működésére vonatkozó szabályokat az elnökség által készített és a küldöttközgyűlés által megállapított szervezeti szabályzat, az ügyrend tartalmazza.

5

x.

AZ ELNÖKSÉG, AZ ELNÖK

1. Az elnökség

Az elnökség 3 tagból áll, tagjait a szövetség küldöttközgyűlése 5 (öt) évre választja. Az elnökségnek lehet egy fő nem küldött tagja is A megyei szövetség elnöke - aki egyben az elnökség elnöke is - a szövetséggel munkaviszonyban áll, felette a munkáltatói jogokat a küldöttközgyűlés gyakorolja.

A küldöttközgyűlés feladatait - a küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével- két ülése között időben az elnökség látja el.

Az elnökség hatáskörébe tartozik:

• - a küldöttközgyűlés összehívása,
• - a napirenden szereplő előterjesztések, határozati javaslatok előkészítése, a küldöttközgyűlés ajánlásainak és határozatainak a végrehajtása,
• - az elnökség döntéseinek előkészítése vagy más feladatok ellátása céljából bizottságok létrehozása,
• - a tagszövetkezeteknél az ellenőrzési feladatok ellátása, indokolt esetben ellenőrzés kezdeményezése és végzése,
• - javaslattétel a kiemelkedő munkát végző szövetkezeti vezetők, illetve szövetkezetek elismerésére,
• - a küldöttközgyűlés ülései közötti időben ajánlások kiadása,
• - döntés - a küldöttközgyűlés által meghatározott feltételek között- az ügyintéző szervezet felépítéséről, létszámáról, munkadíj ának kereteiről,
• - előzetes vélemény nyilvánítás a lakásszövetkezetek függetlenített elnökei ügyeiben és a velük kapcsolatos munkáltatói kérdésekben,
• - minden olyan ügy, amelyet jogszabály, az alapszabály vagy a küldöttközgyűlés az elnökség hatáskörébe utal.

Az elnökség szükség szerint, de évente legalább 2 (kettő) alkalommal tart ülést. Az elnökség ülését össze kell hívni akkor is, ha azt valamelyik elnökségi tag, illetve a FB. Írásban kéri.

Az elnökség ülése határozatképes, ha arra a tagokat kellő időben írásban meghívták és azon a tagok 2/3-ajelen van.

Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség estén az ülés elnökének szavazata dönt.

A határozatokat jegyzőkönyvbe kell foglalni.

Az elnökség ülésén az FB. elnöke tanácskozási joggal vesz részt.

Az elnökség tevékenységéről a küldöttközgyűlésnek tartozik beszámolni. Az elnökség ügyrendjét és munkarendjét maga állapítja meg.

Az elnökségi tagság lemondás, felmentés, visszahívás vagy elhalálozás útján szűnik meg.

2. Az elnök

A szövetség elnöke az ügyrendben megállapított módon irányítja és összehangolja a választott testületek munkáját.

Az elnök egyben az ügyintéző szervezet vezetője is. Szervezi a testületi döntések előkészítését, végrehajtását. A megyei szövetség nevében kapcsolatot tart valamennyi társszervvel, az állami szervekkel, a kamarákkal.

6

A lakásszövetkezetek és a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége közötti kapcsolatok fő felelőse.

Az elnökségi ülések között - a küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - az elnökség ügyrendjében megállapított beszámolási kötelezettséggel gyakorolja az elnökség jogkörét.

XI.

A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

A felügyelő bizottság feladatait a megyei szövetségnél egy fő küldött látja el, akit tisztségviselőnek kell tekinteni. A küldöttközgyűlés a küldöttek közül titkos szavazással választja 5 (öt) évi időtartamra.

A FB. tagság a következő esetekben szűnik meg: lemondás, felmentés, visszahívás, elhalálozás.

A FB. ellenőrzi a megyei szövetség testületi szervei , ügyintéző szervezete Jogszabályokban és az alapszabályban meghatározott működését, gazdálkodását, a közös alapok kezelést és felhasználását, a megyei szövetség ügyvitelét, továbbá a megyei szövetség tevékenységévei kapcsolatos bármely ügyet.

A FB tevékenységéről a küldöttközgyűlésnek évente legalább egy alkalommal köteles beszámolni.

A FB. köteles az éves mérlegbeszámoló elfogadása előtt a küldöttközgyűlés részére beszámolni, jelentése nélkül a költségvetési beszámoló jóváhagyása tárgyában érvényesen dönteni nem lehet.

Az ellenőrzésre jogosult állami szervek az ellenőrzés megkezdéséről kötelesek a FB-ot értesíteni és közreműködését lehetővé tenni.

A FB. a feltárt szabálytalanságot vagy visszaélést köteles azonnal közölni a megyei szövetség elnökségével, vagy elnökével és a megfelelő intézkedések elmulasztása esetén a küldöttközgyűlés összehívását kezdeményezheti.

A FB. ellátja mindazoknak a döntéseknek az előkészítését, amelyeket a jogszabályok a tulajdonosok hatáskörébe utalnak.

A FB. vizsgálatairól, fontosabb megállapításai ról jegyzőkönyvet kell készíteni. A FB. az elnökség ülésein tanácskozási joggal vesz részt.

A FB. ügyrendjét és munkatervét maga állapítja meg.

XII.

EGYÉB BIZOTTSÁGOK

A küldöttközgyűlés, az elnökség meghatározott feladatok elvégzésére és döntés előkészítő és véleményezési feladatkörrel állandó és eseti bizottságokat hozhat létre.

A bizottságok létszámát, feladatkörét és működési elveit a létrehozó testületi szerv,

ügyrendjét és munkatervét pedig a bizottság maga állapítja meg.

7

XIII.

A MEGYEI SZÖVETSÉG KÉPVISELETE

A megyei szövetség törvényes képviselője az elnök. A megyei szövetség képviseletében az elnök jár el.

Írásbeli kötelezettséget az elnök vagy két képviseletre feljogosított más személy

együttesen vállalhat.

XIV.

AZ ÜGYINTÉZÖ SZERVEZET

Az ügyintéző szervezet feladata, hogy a küldöttközgyűlést és szerveit - azok határozatainak és útmutatásainak megfelelően- segítse az alapszabály szerinti célkitűzések és feladatok megvalósításában.

A megyei szövetség ügyintéző szervezetének felépítéséről és létszámáról - a küldöttközgyűlés által megállapított keretek között - az elnökség dönt.

Az ügyintéző szervezet ügy-és működési rendjét az elnökség állapítja meg.

Az ügyintéző szervezet vezetője a titkár. A titkár, valamint az ügyintéző szervezet dolgozói a megyei szövetséggel munkaviszonyban állnak. Díjazásukat a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kell megállapítani.

XV.

KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS, VAGYON

A megyei szövetség a küldöttközgyűlés által jóváhagyott éves költségvetés alapján gazdálkodik.

A költségvetési év a naptári évvel azonos.

A megyei szövetség költségeit a lakásszövetkezetek fenntartási hozzájárulása fedezi. A megyei szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel.

A megyei szövetség vagyoni eszközeinek kezeléséről és rendeltetésszerű használatáról a küldöttközgyűlés határozatai alapján az elnökség gondoskodik.

Az elnökség évenként köteles a megyei szövetség költségvetését és év végén a mérleg beszámolót elkészíteni, azt a FB. jelentésével együtt jóváhagyásra a küldöttközgyűlés elé terjeszteni.

8

A MEGYEI SZÖVETSÉG KAPCSOLATAI

ei szövetség feladatai ellátása érdekében kölcsönösen együttműködik, rendszeres

latot tart a megye társadalmi - és állami szerveivel.

ei szövetség küldöttközgyűlése, elnöksége a lakásszövetkezetek részére ajánlásokat adhat azoknak a lakásszövetkezetek részéről történő megtárgyalását és érvényesülését - figyelemmel kíséri.

A megyei szövetség feladatkörében eljárva :

nem sértheti a lakásszövetkezetek gazdasági - szervezeti önállóságát,

a lakásszövetkezetek adatainak kezelésénél, nyilvántartásánál és nyilvánosságra

hozatalánál köteles az adatvédelemre, titoktartásra vonatkozó jogszabályi előírások betartására,

képviseli egyedi ügyekben a lakásszövetkezetek érdekeit.

Munkája hatékonyságának fokozása érdekében szoros kapcsolatot alakít ki a lakásszövetkezetekkel , a LOSZ - szal.

Az alapszabályt és annak módosító rendelkezéseit a 2005. április 8.napján megtartott küldöttközgyűlés megtárgyalta és elfogadta.

Kaposvár,2005.április 8.

 Kósa János

Jkv. hitelesítő

Tóth Lászlóné

jkv. hitelesítő

Szerkesztette és ellenjegyezte:

LESNIK ÜGYVÉDI IRODA

      DR. LESNIK BEATRIX          .

ügyvéd

       Kaposvár Kossuth L. u. 13

             06_30/9276-873

        adószám:: 1877110J-3-14

9